Csaknem kilencven éve, 1936 őszén különös ügy borzolta a bácsalmási szőlőtermelők kedélyeit. A Bácskai Újság 1936. október 20-i száma arról írt, hogy a szüret idején több gazda is gyanakodni kezdett: vajon pontosan mérik-e a must cukorfokát Bácsalmáson?
A történetnek nagyon is komoly tétje volt. A must cukorfoka közvetlenül befolyásolta az árat, vagyis azt, mennyi pénzt kapott a termelő az egész éves munkájáért.
Olcsó must, gyanús mérés
A korabeli cikk szerint a szüret alatt a gazdák egy része nagyon olcsón, azonnal eladta a mustot. A lap úgy fogalmazott: kevés pénzt fizettek érte, de ami még meglepőbb volt, egyes termelőknél a must cukortartalma is feltűnően gyengének bizonyult.
Az egyik termelő ezt érthetetlennek találta, ezért újabb próbával ellenőrizte a mérést. Ekkor derült ki számára, hogy a második mérés egészen más eredményt adott.
Az ellenőrzést később többen is elvégezték, és a gazdák úgy tapasztalták, hogy a kereskedő műszere kisebb cukorfokot jelzett, mint amire számítottak.
Miért volt ennyire fontos a cukorfok?
A must cukorfoka a szőlő érettségéről és a várható bor minőségéről is árulkodik. Minél magasabb a cukorfok, annál értékesebb lehet a must, hiszen több cukor alakulhat alkohollá az erjedés során.
Ha a mérés alacsonyabb értéket mutatott, a must kevesebbet érhetett a vevő szemében. Ha pedig a gazdák úgy érezték, hogy a műszer nem pontos, vagy valaki visszaél a helyzettel, az könnyen komoly indulatokat válthatott ki.
Pontosan ez történt Bácsalmáson is.
Felizgatta a bácsalmásiakat az ügy
A Bácskai Újság szerint az eset „valósággal fölizgatta a kedélyeket Bácsalmáson”. A termelők egy része azt hitte, csalás történt.
A helyzetet az is súlyosbította, hogy a must ára eleve nagyon alacsony volt. A szőlőtulajdonosok aggodalommal figyelték, hogyan tudják értékesíteni a termést, és a lap szerint az értékesítés nehézségei már-már a lehetetlenséggel határosnak tűntek.
Ilyen hangulatban a gyanú is gyorsabban terjedt. A szőlőkben izgalommal tárgyalták az ügyet, és a szóbeszéd is egyre több részlettel színezte a történetet.
Nyomozás indult a panaszok miatt
A kedélyek megnyugtatása érdekében a hatóság erélyes nyomozást indított. A cél az volt, hogy tisztázzák: mi igaz a panaszokból és a szóbeszédből.
A lap három lehetőséget említett. A vizsgálatnak azt kellett kiderítenie, hogy képzelődésről, tévedésről vagy valóban jogtalan nyerészkedésről van-e szó.
A cikkből nem derül ki, mi lett a nyomozás vége. Annyi biztos, hogy 1936 októberében a bácsalmási szőlőtermelők izgatottan várták az eredményt.
Egy régi hír, amely mögött egész világ látszik
A történet ma már talán mosolyt csalhat az arcunkra: cukorfokmérő, must, gyanakvó gazdák, kereskedői műszer, hatósági nyomozás. Mögötte azonban nagyon is valós, hétköznapi küzdelem állt.
A bácsalmási szőlőtermelők számára az adott évi terméstől függött a megélhetésük. Ha az ár alacsony volt, ha az értékesítés nehézzé vált, ha pedig még a mérés tisztaságában is kétely támadt, az közvetlenül érintette a családok pénzét és biztonságát.
Bácsalmás Anno
A Bácskai Újság 1936-os híre egy pillanatra visszavisz bennünket a régi bácsalmási szőlők világába. Abba az időbe, amikor a szüret után nemcsak az számított, mennyi must került a hordókba, hanem az is, ki méri meg, hogyan méri meg, és mennyit hajlandó fizetni érte. 2026 őszén lesz 90 éve, hogy ez a különös ügy megjelent a sajtóban.
Hogy csalás történt-e, tévedés vagy csak a nehéz piaci helyzet szülte a gyanút, azt ebből a hírből nem tudjuk biztosan.
Forrás
Bácskai Újság, 1936. október 20
