Cikkünk eredeti változatában a köznyelvben elterjedt, de itt pontatlan „kupola” megnevezést használtuk; Gyöngyösi Balázs bácsalmási plébános pontosítása nyomán ezt toronysisakra javítottuk.
Huszonegy éve, 2005 novemberében a templom mellett épült a bácsalmási templom új toronysisakja. A munkálatok és a decemberi emelés sokak emlékeiben élhetnek még. Tüske József órásmestertől kapott képekkel idézzük fel ezt az időszakot, és a templom több mint kétszáz éves történetét.
A Hősök terén sétálva többnyire már a kész tornyot látjuk. Ezeken a képeken viszont még a templom tövében áll a fa tartószerkezet, körülötte állványok, deszkák és dolgozó emberek. A következő felvételeken már rézburkolat csillan a toronysisakon, a tetején gömbbel és kereszttel. Végül a szerkezet elválik a földtől és elfoglalja végleges helyét.
Novemberben épült, decemberben a magasba emelkedett
Tüske József tájékoztatása szerint az építés 2005 novemberében zajlott, az emelésre decemberben került sor. A pontos napot dr. Sövény Mihály templomtörténeti kötetének bővített változata is megőrizte: 2005. december 7-én daruval tették a helyére az új toronysisakot, sok érdeklődő szeme láttára. A régi szerkezet addigra nagyon rossz állapotba került, ezért újat kellett készíteni.
A munkát a földön végezték: a fa szerkezet vörösréz borítást, új aranyozott gömböt és keresztet kapott. Az ácsmunkát a kiskunfélegyházi Kiss László, a rézburkolatot a kalocsai Tillmann László készítette, az aranyozás a szombathelyi Herendi Kft. munkája volt. A terveket dr. Körmöczi Ernő, a szegedi Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda Kft. mérnöke készítette. A kötet a toronysisak költségét 8,5 millió, a daruzásét 750 ezer forintban adja meg.
A fotósorozatban éppen az a különleges, hogy a kész épület mögötti munkát is végig lehet követni. Látszanak az íves faelemek, a burkolásra váró felületek és az emeléshez használt kötelek. A földön álló toronysisak mellett az emberalakokból az is érzékelhető, mekkora szerkezetet kellett feljuttatni a toronyra.
A mai templom előtt már három másik szolgálta a települést
A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére emelt katolikus templom története jóval a 2005-ös toronysisakcsere előtt kezdődött. Ahogy korábbi templomtörténeti cikkünkben is írtuk, az 1720-as évek szerény, sövényfalú, nádfedeles kápolnáját előbb vályogtemplom, majd 1779-ben kőből és téglából épült templom követte. A ma álló épület már a negyedik a sorban.
A bácsalmási plébánia történeti ismertetője szerint az építkezés 1822 tavaszán kezdődött. A következő év tavaszára tető alá került az épület, őszre pedig befejeződtek a munkák. A templomot 1823. november 30-án áldották meg. Azóta több nemzedék keresztelőinek, esküvőinek és búcsúzásainak helyszíne, a város központjának meghatározó épülete.
A századfordulón a torony és a templombelső is megváltozott
A templom mai megjelenése nem egyetlen építkezés eredménye. Az 1904–1905-ös átépítés révén magasabbak lettek a falak és a torony, megújult a tetőzet. A plébániai ismertető Petrovácz Gyulához köti a terveket. Az értéktár szerint a belső festés 1910–1911-ben készült, Kuczka Mihály munkájaként.
A homlokzat klasszicista részletei, az oszlopok és az íves nyílások ma is jól felismerhetők. A 2005-ös felvételeken a torony a lezárása nélkül áll, miközben a rézzel borított új sisak már mellette várja az emelést. A két állapot közötti pillanatot a helyszínen összegyűlt nézelődők is figyelték, közülük többen fényképezőgéppel, köztük Tüske József is.
Három évszázad története másfél percben
A templom múltjáról korábban rövid videót is készítettünk. A történeti leírások alapján készült, illusztrációkat használó kisfilm a korai kápolnától vezet el a későbbi templomig; nem a 2005-ös emelés korabeli filmfelvétele.
Köszönjük a képeket és az emlékek megőrzését
Köszönjük Tüske József órásmesternek az ismételt tájékoztatást, az értékes fotókat és a közléshez adott hozzájárulását. A felvételeket tőle kaptuk; engedélye a képek digitális javítására és felhasználására is kiterjed. Segítségével az építkezés olyan részletei kerülhetnek az olvasók elé, amelyeket a kész toronyra felnézve már nem láthatunk.
