„Jól vagy?” Gyakran feltesszük ezt a kérdést egymásnak, a válasz azonban többnyire egy gyors igen, akkor is, ha valójában fáradtak, feszültek vagy reményvesztettek vagyunk. A Bácsalmási Egészségfejlesztési Iroda Lelki Egészség Központja online kérdőívekkel szeretne segíteni abban, hogy őszintébben nézzünk rá saját érzéseinkre, lelkiállapotunkra és stressz-szintünkre.
Az intézmény hetente tesz közzé új kérdőíveket, amelyekre szakemberek válaszolnak. A jelenleg elérhető öt kérdéssor egymásra épül, ezért az iroda azt javasolja, hogy a kitöltők a megadott sorrendben haladjanak végig rajtuk.
A kérdőívek a jóllét, a szorongás, a stressz, a fizikai panaszok és a reménytelenség érzésének különböző területeit járják körül. Kitöltésükhöz e-mail-cím megadása szükséges.
Mennyire érezzük jól magunkat?
Az első kérdőív az aktuális jóllétre kérdez rá. A kitöltőnek azt kell átgondolnia, hogyan érezte magát az elmúlt két hétben.
A kérdések többek között arra vonatkoznak, mennyire érezte magát vidámnak és jókedvűnek, nyugodtnak és ellazultnak, aktívnak és élénknek, valamint ébredéskor frissnek. Arra is rákérdeznek, hogy a napjai mennyire voltak tele számára érdekes dolgokkal.
Az állításokra az „egyáltalán nem jellemző”, „alig jellemző”, „jellemző” és „teljesen jellemző” válaszok közül lehet választani.
Az aktuális jóllétről szóló kérdőív kitöltése
Amikor az aggodalmak átveszik az irányítást
A második kérdéssor a szorongással kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálja. A kitöltőknek arról kell beszámolniuk, hogy az elmúlt két hétben milyen gyakran okoztak számukra gondot bizonyos érzések és panaszok.
A kérdőív kitér az idegességre, a szorongásra és a feszültségre, az aggodalmak megfékezésének nehézségére, a túlzott aggódásra, az ellazulási problémákra, a nyugtalanságra és az ingerlékenységre. Arra is rákérdez, előfordult-e olyan félelem, hogy valami szörnyűség történhet.
A válaszadók azt jelölhetik meg, hogy az adott érzést egyszer sem, néhány napon, a napok több mint felében vagy majdnem minden nap tapasztalták.
A szorongásról szóló kérdőív kitöltése
Nemcsak a túl sok feladat okozhat stresszt
A harmadik kérdőív a stressz lehetséges forrásait és jeleit veszi sorra. Olyan hétköznapi helyzetek jelennek meg benne, amelyek önmagukban talán jelentéktelennek tűnnek, együtt azonban már komoly megterhelést jelenthetnek.
A kérdések között szerepel a túlórázás, az állandó időhiány, a feladatok átadásának nehézsége, a tökéletességre törekvés és az erős versenyszellem. A kérdőív arra is rákérdez, érzi-e valaki úgy, hogy nem ő irányítja az életét, nincs, aki segítsen neki, vagy mások kihasználják.
A stressz nemcsak a munkatempóban mutatkozhat meg. Figyelmeztető jel lehet az érzések elrejtése, a konfliktusok kerülése, a düh elfojtása, a nehéz döntések halogatása, a szorongás, a fokozott ingerlékenység és az alvászavar is.
A stresszről szóló kérdőív kitöltése
A test is üzenhet
A tartós lelki megterhelés mellett a fizikai panaszokra is érdemes figyelmet fordítani. A negyedik kérdőív azt vizsgálja, hogy az elmúlt négy hétben milyen gyakran jelentkeztek különböző testi tünetek.
A felsorolt panaszok között megtalálható a has- és hátfájás, a végtagok és ízületek fájdalma, a fejfájás, a mellkasi fájdalom, a szédülés, a heves szívverés és a légszomj. A kérdések az emésztési problémákra, a fáradtságra, az energiátlanságra és az alvási nehézségekre is kitérnek.
Fontos, hogy a testi tünetek hátterében számos különböző ok állhat. A kérdőív nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, tartós, erősödő vagy aggasztó panaszok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A fizikai tünetekről szóló kérdőív kitöltése
Hogyan gondolunk a jövőre?
Az ötödik, RS-R jelzésű kérdőív négy állításon keresztül vizsgálja a reménytelenség érzését. A kitöltőnek azt kell mérlegelnie, mennyire voltak jellemzők rá az elmúlt egy hétben, a kitöltés napját is beleértve.
A kérdések arra irányulnak, látja-e valaki reménytelennek a jövőjét és változatlannak a helyzetét, sötéten gondol-e az előtte álló időszakra, úgy érzi-e, hogy a dolgok soha nem alakulnak majd a tervei szerint, illetve fölöslegesnek tartja-e az erőfeszítést, mert nem hisz céljai elérésében.
Ezekkel az érzésekkel különösen fontos nem egyedül maradni. Ha a reménytelenség tartósan jelen van, vagy egyre erősebbé válik, érdemes szakemberhez, háziorvoshoz vagy segítő szolgálathoz fordulni.
A reménytelenségről szóló kérdőív kitöltése
Az őszinte válasz önmagunkat segíti
A kérdőívek nem vizsgák, nincsenek jó vagy rossz válaszok. Akkor lehetnek igazán hasznosak, ha a kitöltők nem azt jelölik meg, amit elvárhatónak gondolnak, hanem azt, ami valóban jellemzi jelenlegi állapotukat.
A kérdéssorok nem adnak önmagukban orvosi vagy pszichológiai diagnózist, és nem helyettesítik a személyes segítségkérést. Abban azonban segíthetnek, hogy felismerjük azokat az érzéseket, szokásokat és tüneteket, amelyek mellett a mindennapok rohanásában könnyen elsétálunk.
Néha az első és legnehezebb lépés egyszerűen annyi, hogy nem fordulunk el saját érzéseinktől. Megállunk néhány percre, és a megszokott „jól vagyok” helyett őszintén végiggondoljuk: tényleg hogy vagyok?
A Bácsalmási Egészségfejlesztési Iroda Lelki Egészség Központja az efiiroda@bek24.hu e-mail-címen érhető el.
Ha valaki azonnali lelki segítségre szorul, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének ingyenesen hívható 116-123-as száma a nap 24 órájában elérhető. Közvetlen veszély esetén a 112-es segélyhívót kell tárcsázni.
Forrás: Bácsalmási Egészségfejlesztési Iroda Lelki Egészség Központ
A kiemelt kép és a cikkben szereplő további képek illusztrációk, nem a kérdőívek tényleges felületét ábrázolják.
