Ma már néhány kattintással elérhetők a rendőrségi körözések, régen azonban egészen másképp működött a rendszer. A körözött személyek adatai nyomtatott lapokban jelentek meg, sokszor olyan részletességgel, amely mai szemmel már egészen meghökkentő. A Bűnügyi Körözések Lapja nemcsak neveket közölt. Leírta, kit milyen ügyben keresnek, hol született, mi a foglalkozása, milyen nyelveken beszél, milyen a testalkata, a haja, a szeme, a ruházata, sőt gyakran azt is, milyen különös ismertetőjele van.
Az általunk átnézett régi lapszámokban bácsalmási születésű személyek, Bácsalmáson elkövetett ügyek és bácsalmási vonatkozású történetek is felbukkantak. Ezekből válogattunk most néhány érdekesebb példát.
Fontos megjegyezni: ez az összeállítás nem a Bűnügyi Körözések Lapja teljes anyagát dolgozza fel. Csak az általunk vizsgált, bácsalmási vonatkozású találatok alapján készült, ezért nem teljes bűnügyi statisztika, inkább helytörténeti válogatás.
Mi volt a Bűnügyi Körözések Lapja?
A Bűnügyi Körözések Lapja hivatalos körözési kiadvány volt. A lapban bíróságok, ügyészségek, rendészeti és katonai hatóságok által kiadott körözések, nyomozólevelek, személyleírás-körözések és visszavonások jelentek meg.
A kiadványban nemcsak bűncselekmények miatt keresett személyek szerepeltek. Előfordultak benne eltűnt személyek, szökevény katonák, jogerős büntetés végrehajtása elől eltávozott elítéltek, hatósági megkeresések, valamint olyan ügyek is, amelyek ma már inkább korrajzként érdekesek.
A lap egyik legfeltűnőbb sajátossága a részletesség. A körözések gyakran nemcsak az ügy lényegét írták le, hanem a keresett személy külsejét, családi állapotát, foglalkozását, nyelvismeretét és ruházatát is.
Mai szemmel különösen feltűnő, mennyi személyes adat került nyomtatásba. Akkor azonban a körözés nyilvánossága elsősorban a hatósági munka eszköze volt.
Mit találtunk a bácsalmási vonatkozású ügyek között?
Az általunk vizsgált bácsalmási kapcsolódású bejegyzésekben többféle ügytípus jelent meg.
A legtöbb találat lopáshoz kapcsolódott. Ezek között volt terménylopás, ruházat, ágynemű, üzletből eltulajdonított áru, vasútállomási trafik feltörése és tanyáról elvitt tengeri is.
Gyakoriak voltak a csalás, sikkasztás vagy gazdasági jellegű ügyek is. Ezek sokat elárulnak a korszak mindennapi viszonyairól: szolgálati viszonyokról, hitelekről, kereskedőcégekről, vásárokról, adósságokról és apróbb, de akkor komolyan vett anyagi károkról.
Az 1940-es években több tiltott határátlépési vagy honvédelmi jellegű ügy is előkerült. Bácsalmás földrajzi helyzete miatt ez különösen érdekes, hiszen a határ közelsége a körözési ügyekben is megjelent.
A katonai ügyek között honvédszökevények is szerepeltek, több esetben bácsalmási születési hellyel. Ezeknél a bejegyzéseknél a lap sokszor nagyon részletesen rögzítette a személyleírást és a katonai körülményeket.
Röviden az általunk vizsgált bácsalmási vonatkozású ügyekről
Az átnézett és kiemelt bácsalmási kapcsolódású találatok alapján a leggyakoribb ügytípusok a következők voltak:
- lopás, terménylopás, ingóságok eltulajdonítása: ez volt a legjellemzőbb csoport;
- csalás, sikkasztás, gazdasági jellegű ügyek: több helyi kereskedelmi vagy vagyoni történet is ide tartozott;
- tiltott határátlépés, az ország területének tiltott elhagyása, honvédelmi vétségek: főleg az 1940-es évekből;
- katonai szökés: bácsalmási születésű honvédek is szerepeltek ilyen körözésekben;
- testi sértés, gondatlanságból okozott testi sértés: kisebb számban, de ezek is előfordultak.
Ez nem teljes statisztika, hanem az általunk vizsgált oldalak alapján összeállított gyors áttekintés. Arra azonban így is alkalmas, hogy megmutassa: a régi körözési lapok bácsalmási vonatkozású bejegyzései főként a mindennapi élethez kötődő vagyoni ügyekről, a határ közelségéről és a háborús időszak katonai-honvédelmi viszonyairól árulkodnak.
Holmikat vittek el az Óalmás dűlőben
Az egyik korai bácsalmási vonatkozású ügy 1921 októberéhez kötődik. A bejegyzés szerint a Bácsalmás községhez tartozó Óalmás dűlőben két személy a mezőn dolgozó Scheibl Andrásnak és társainak holmijait szedte össze és vitte el.
A leírás szerint Turcsányi János korábban már kétszer volt büntetve lopás miatt, és a lap Fülöp Máriával együtt említi. Az eset különösen érdekes, mert nemcsak Bácsalmást, hanem Óalmást is név szerint megjeleníti, és a mezőn dolgozó emberek világát idézi fel.
Kékkő, kockacukor és egy bácsalmási kereskedőcég
1923-ból egy egészen korrajzos bácsalmási ügy is előkerült. Kurucz Pált azzal gyanúsították, hogy szolgálatadójától, Bauer Antal bácsalmási lakostól 4 kilogramm kékkövet tulajdonított el.
A történet azonban itt nem állt meg. A bejegyzés szerint Kurucz a kékkövet elvitte Schwarcz László bácsalmási kereskedőhöz, a Koch és Ripp bácsalmási kereskedőcég alkalmazottjához, és azt állította, hogy Bauer Antal küldte cukorért. Így három kilogramm kockacukrot kapott, amivel a kereskedőcéget tévedésbe ejtette.
A bácsalmási vásárra hivatkozva csalt ki árut
Egy másik ügy nem közvetlenül Bácsalmáson történt, de erősen kötődik a városhoz. Török Vilmosról azt írták, hogy Baján 600 pengő értékű árut csalt ki Klein Emil bajai kereskedőtől azzal, hogy az árut a bácsalmási vásáron eladja, majd elszámol vele.
A bejegyzés szerint végül sem az áruval, sem a pénzzel nem számolt el.
Betörték a bácsalmási vasútállomás trafikjának ablakát
1928-ból egy erős helytörténeti részlet is előkerült: a bácsalmási vasútállomás III. osztályú várótermében működő trafikos üzlet üvegablakát kővel törték be.
A körözés szerint Paczolai István 1928. június 26-án követte el a lopást Boszkot Julianna sérelmére. Már maga a helyszín is beszédes: vasútállomás, III. osztályú váróterem, trafik, betört üvegablak.
A Bűnügyi Körözések Lapja ilyen részletei miatt nemcsak bűnügyi dokumentumként érdekes, hanem helytörténeti forrásként is.
565 kilogramm tengeri a Bálint-tanyáról
A tanyavilág is megjelenik a körözési lapokban. Sudár Mária ügyénél azt olvashatjuk, hogy Wencz Antal tettestársaként a Bácsalmáshoz tartozó Bálint-tanyán 1927 decembere és 1928 januárja között folytatólagosan Pálinkás József birtokából 565 kilogramm tengerit vittek el.
A bejegyzés szerint a bezárt padlásajtó feltörésével és bemászással jutottak hozzá a terményhez.
Ez az eset is rávilágít, hogy a korabeli vidéki bűnügyek között a terménylopásnak komoly súlya volt. A tengeri nem egyszerűen „néhány zsák kukorica” volt, hanem megélhetést, takarmányt, vagyont jelentett.
Lopás a szolgálatadótól
Több ügyben is előkerül a szolgálatadó és az alkalmazott viszonya. Horváth Bertalan borsodszemerei lakost például azzal gyanúsították, hogy 1928 augusztusában Bácsalmáson szolgálatadója, Dám Lőrinc lakásának ablakát betörte, majd a szobából 176 pengő értékű ingóságot vitt el.
Egy másik ügyben Szilaski Józsefet keresték, aki a leírás szerint Bácsalmáson, a vele közös háztartásban élő Stark Mária bácsalmási lakostól 19 pengő 60 fillér értékű ingóságokat lopott el.
Tiltott határátlépés és honvédelmi ügyek
Az 1940-es években több olyan bejegyzés is előkerült, amely tiltott határátlépéssel vagy az ország területének tiltott elhagyásával kapcsolatos.
Riesz Anna bácsalmási születésű háztartásbeli nő ellen tiltott határátlépés vétsége miatt adtak ki körözést. Mihalovics Márk, szintén bácsalmási születésű napszámos esetében az ország területének tiltott elhagyása által elkövetett honvédelem elleni vétség szerepel. Hirth Sebestyénné szül. Rickert Máriát ugyancsak tiltott határátlépés vétségével gyanúsították.
A második világháború idején a határ, a mozgás és a katonai-honvédelmi kötelezettségek megsértése meglehetősen komolyan jelent meg a hatósági körözésekben.
Bácsalmási születésű honvédszökevények
A katonai ügyek között több bácsalmási születésű személy is szerepel.
Kiss Ernő, bácsalmási születésű órás, katonai ügyben szökés, sikkasztás és lopás gyanújával került a lapba. Leisztner György bácsalmási születésű honvédet 1942-ben Zomborból történt szökés miatt keresték.
Jaksics Péter bejegyzése különösen érdekes a személyleírás miatt. A lap szerint Bácsalmáson született, műszerész volt, magyarul, németül, csehül, oláhul és tótul is beszélt. Különös ismertetőjelként azt írták róla, hogy elöl két „Wipla-foga” van. (gyakran vipla fogként is emlegetve) egy régebbi, fémből készült fogászati pótlás vagy korona. Nevét az egykori német ipari védjegy, a WIe PLAtine (jelentése: „mint a platina” – forrás: Arcanum)
Ez a részlet jól mutatja, milyen aprólékosan írták le a körözött személyeket. A magasság, hajszín és szemszín mellett a fogazat, a járás, a beszéd, a testtartás vagy egy sebhely is bekerülhetett a nyomtatott körözésbe.
Súlyos testi sértés a bácsalmási járásbíróság előtt
A bácsalmási királyi járásbíróság is megjelenik az általunk vizsgált bejegyzésekben. 1942-ben Lajdi Ádámné szül. Wischer Katalint súlyos testi sértés vétsége miatt 2 hónapi fogházbüntetésre, Wischer Ádámné szül. Szanek Magdolnát pedig ugyancsak súlyos testi sértés miatt 3 hónapi fogházbüntetésre ítélték.
Ezeknél a bejegyzéseknél nemcsak az ügy érdekes, hanem az is, hogy a kibocsátó hatóságként maga a bácsalmási királyi járásbíróság szerepel.
Egy másik, bácsalmási születésű személy, Felhőssi József gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt került a körözési lapba.
Árdrágítás, sikkasztás és a háborús gazdaság
A Bűnügyi Körözések Lapja a gazdasági ügyeket is rögzítette.
Émesz György bácsalmási születésű férfi 1931-ben sikkasztás vétsége miatt kiszabott egyhavi fogházbüntetés végrehajtása miatt szerepelt a lapban. 1942-ben egy hasonló nevű, szintén bácsalmási születésű személyt árdrágító visszaélés miatt kiszabott háromhavi fogházbüntetés végrehajtása végett köröztek.
Mit árulnak el ezek az ügyek Bácsalmás múltjáról?
A régi körözési lapok bejegyzései első pillantásra bűnügyi érdekességek. Ha azonban jobban megnézzük őket, sokkal többet mutatnak. Megjelenik bennük Bácsalmás tanyavilága, Óalmás, a Bálint-tanya, a vasútállomás, a vásár, a kereskedőcégek, a szolgálatadók és napszámosok világa. Látszik, milyen tárgyaknak volt értéke: dunyha, párna, lepedő, kabát, kerékpárigazolvány, cipőfelsőrész, kockacukor, kékkő, tengeri, házikenyér, bor, burgonya.
Ezek a bejegyzések arról is szólnak, hogyan élt egy település, mi számított vagyonnak, milyen volt a munka világa, hogyan működött a hatóság, és milyen részletességgel próbálták azonosítani az embereket.
A Bűnügyi Körözések Lapja így nemcsak bűnügyi forrás, hanem különös helytörténeti tükör is. És ebben a tükörben Bácsalmás is fel-felbukkan.
Forrás: Bűnügyi Körözések Lapja, Arcanum Digitális Tudománytár.
Kiemelt képünk és a cikkben szereplő egyes képek mesterséges intelligencia segítségével készült illusztrációk.
