Az Európában terjedő japán cserebogár miatt a növényegészségügyi hatóságok évek óta fokozott figyelmet kérnek a lakosságtól. A rovar emberre nem veszélyes, ugyanakkor mezőgazdasági és kerti növényekben jelentős károkat okozhat. A szakemberek szerint különösen fontos az óvatosság a határ menti térségekben, mert a faj gyakran „stopposként”, emberi közreműködéssel jut el új területekre.
Mi az a japán cserebogár?
A japán cserebogár (Popillia japonica) egy eredetileg Kelet-Ázsiából származó invazív rovar. Kifejlett példánya körülbelül egy centiméteres, fémesen zöld testű, bronzos szárnyfedőkkel, oldalán jellegzetes fehér szőrfoltokkal.
Különösen veszélyessé az teszi, hogy
- a kifejlett bogár a leveleket, virágokat és terméseket rágja
- a lárvák a talajban a gyökereket pusztítják
A faj több mint 300 növényfajt képes károsítani, köztük gyümölcsfákat, szőlőt, dísznövényeket és kerti kultúrákat is.
Már több európai országban megjelent
A japán cserebogár az elmúlt években Európában is megjelent és terjedni kezdett. Először Olaszországban és Svájcban észlelték, később Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is találtak példányokat feromoncsapdákban.
Ez azt jelenti, hogy a faj már több Magyarországgal szomszédos ország térségében jelen van, ezért a behurcolás kockázata folyamatosan fennáll.
Szerbiában egyelőre nincs igazolt megtelepedett állomány
A jelenlegi hivatalos növényegészségügyi adatok szerint Szerbiában nem igazolt stabil japán cserebogár-populáció. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a faj gyorsan terjedhet, ezért a környező országok észlelései miatt a régió figyelmeztetett területnek számít.
Miért nevezik „stoppos” kártevőnek?
A japán cserebogár nem csak természetes úton terjed. Gyakran emberi segítséggel jut új helyre, például
- járműveken
- kamionokon
- mezőgazdasági gépeken
- földdel együtt szállított növényeken
- külföldről hozott palántákon
A lárvák a talajban fejlődnek, ezért a földdel együtt szállított növények különösen kockázatosak.
Emiatt szigorúak a növényhozatal szabályai
Az Európai Unió 2019 decemberében léptette hatályba az új növényegészségügyi rendszert, amely szigorúan szabályozza a növények és talaj behozatalát az EU területére. A szabályozás célja éppen az ilyen invazív kártevők terjedésének megakadályozása.
A hatóságok ezért azt kérik, hogy külföldről ne hozzanak át ellenőrizetlenül
- földes növényt
- palántát
- gyökeres dísznövényt
- talajt tartalmazó kertészeti anyagot
Mit tegyen, ha ilyet lát?
A japán cserebogár emberre nem veszélyes, de nagy számban komoly növénykárokat okozhat. Ha valaki a jellegzetes zöld-bronz színű, fehér foltos oldalú bogarat látja tömegesen növényeken, érdemes jelezni a növényvédelmi hatóság felé.
A szakemberek szerint a gyors észlelés a leghatékonyabb védekezés.
Hivatalos források
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növényegészségügyi tájékoztatói a japán cserebogárról
- Európai Unió 2016/2031 növényegészségügyi rendelete
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai ismertetői az invazív kártevőkről
- EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) kockázatelemzések a Popillia japonica terjedéséről
Kiemelt képünk illusztráció.
