A Dugonics utca 35. szám alatti épület sokat látott falai több korszakot is megéltek az elmúlt évszázadokban. Ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Időskorúak Otthona működik itt, ám a helyszín története jóval messzebbre nyúlik vissza.
A Rudics-temető
1767-ben az érsek új temetőt jelölt ki a falu keleti részén, a Mélykútra vezető út mellett. Ez a temető a korabeli feljegyzések szerint 94 öl széles és 48 öl hosszú volt. A keresztet Rudics János jobbágy, akkori bíró állíttatta, innen ered a neve is: Rudics-temető.
A területen később csontokat, téglatörmeléket és épületmaradványokat is találtak. Valószínű, hogy az 1815-ben keletkezett temetőrészt a vasútépítés idején számolták fel, de a hely történeti emlékezete megmaradt.
Járványkórház
A 20. század első felében a településen felmerült az igény egy külön épületre a fertőző betegek számára. Így létesült itt járványkórház, amelyet később kibővítettek. A helyválasztás során nem tudhatták, hogy a régi temető területét is érinti az építkezés.
Tüdőkórház
1939-től a Bajai Városi Kórházhoz tartozó tüdőkórházként működött az épület. Ez a funkció évtizedeken keresztül meghatározta a hely mindennapjait.
1966 és 1980 között a Bajai Kórház belgyógyászati osztályának elfekvő részlege is itt kapott helyet.
Szociális Otthon
Az 1980-as évek elején az egészségügyi intézmény megszűnt, és az épület átalakult. Szociális Otthon működött benne, amely hosszú ideig a város egyik fontos ellátó intézménye volt.
Máltai Idősek Otthona
Napjainkban az épület a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Időskorúak Otthonának ad otthont. Az intézmény 50 főnek biztosít gondozást és biztonságos lakókörnyezetet. Bár ma már kevesen tudják, a nyugalom szigetének számító otthon helyén évszázadokkal korábban temető volt, majd kórház, később szociális intézmény – a helyszín tehát mindig is a közösség szolgálatában állt.
