Előzmények
A nyár folyamán példátlan együttműködés vette kezdetét Bácsalmáson, melynek keretében az önkormányzat és a lakosság részvételével megindult egy párbeszéd a város közterületeiről. A kezdeményezés révén került kialakításra a Bácsalmási Panaszláda, ahova azóta is érkeznek a közutakat övező problémákkal kapcsolatos bejelentések és ötletek (és amelyekről hamarosan beszámolunk). De meg lettek szólítva azok a lakosok is, akik eddig csak az online térben kísérték fokozott figyelemmel a város közterületeinek ügyeit.
Első lépésként a Bácsalmási Önkormányzat Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit KFT. (BÖKK) irodájában fogadta Németh Balázs polgármester és Barta Tiborné Gáll Ágnes ügyvezető az érdeklődőket. A meghívásnak sajnos csak Györfy Álmos tett eleget, aki már korábban is aktív szerepet vállalt az online térben, azonban ezúttal személyesen is megismerkedhetett a BÖKK tevékenységével, működésével és feladataival.

Álmos ötleteivel és észrevételeivel bekapcsolódott a közös gondolkodásba.
Ezt követően augusztus végén Németh Balázs polgármester vezetésével bejártuk a Bácsalmási Kossuth parkot, a templomkertet, majd meglátogattuk a Sóstót és a kissé hányatatott sorsú Rakétakilövőt, hogy szemügyre vegyük a fejlesztéseket, a problémákat és a feladatokat. A bejáráshoz csatlakozott a BÖKK, a Bácsalmási Művelődési Központ, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park képviseletében Tamás Ádám természetvédelmi őr. Cikkünk első részében a Kossuth park és a templomkert tapasztalatait összegezzük.
Tamás Ádám természetvédelmi őr már bejárta a parkot, mire összegyűltünk. Elmondása szerint egyedülálló a város közepén a kis vadon, amelyet példátlanul jó állapotúnak írt le, noha természetesen a szemetelés és rongálás alól azért a Kossuth park sem mentesülhet. Sajnos…

Mindjárt a park bejáratánál tetten értünk egy “tolvajt”, aki éppen egy makkot zsákmányolt, mikor a polgármester úr kiszúrta. A fotósunknak sikerült lencsevégre kapni az illetőt. (Mivel a mókus a park lakója, ezért eltekintünk a feljelentéstől.) A clickbait címért pedig elnézést kérünk, de nem tudtuk kihagyni.

Novák Dánieltől, a Bácsalmási Művelődési Központ munkatársától, és a parkban elhelyezett mívesen megfaragott kisállatok egyik készítőjétől tudtuk meg, hogy a közkedvelt kis szobrok nem a gondatlanság miatt indultak pusztulásnak.

Ahogy az látható, a legtöbb belülről kezdett korhadni, némelyiknél pedig gombabetegség állhat a leromlás mögött. Ugyanakkor akad érintetlen szoborállatka is. Az okokat az alapanyagokban kell keresni, melyeket a BÖKK gyűjt be és ajánl fel, hogy ne csak tüzelőanyagként kerüljenek hasznosításra.
Egyes fafajták, mint a dió, sokkal ellenállóbbak, így alkalmasabbak szobroknak, míg a többi anyagából adódóan előbb-utóbb tönkremegy. Az első faállatok igen jó állapotban vannak még mindig. Ilyen például a nyúl, ami lassan 8 éve őrködik a parkban, míg a később készültek kevésbe bizonyultak tartósnak. Némelyik fa fogékonyabb a gombafertőzésekre, és hiába kezeljük őket, nem sokat tehetünk értük.
Novák Dániel
Ugyan a park „kisállatai” az időjárásnak is ki vannak téve, de sajnos a rongálás sem példanélküli. A legkézenfekvőbb példa a Nagy Fakopáncs, ami a bejáratnál fogadja a látogatókat.
Szegény fakopáncs már a sokadik csőrét viseli, mert rendszerint összetűzésbe keveredik a helyi „erősekkel” és ő húzza a rövidebbet.
A tanösvénytúra fából készült elemei az évek alatt elhasználódtak. Némelyiket volt lehetőség cserélni, mint a manó házat, amelyet több támadás is ért már, de akad olyan is, amit el kellett végleg távolítani a helyéről, mert az idő vasfoga, illetve a látogatók egy része nem kímélte. Ott jártunk alatt Barta Tiborné Gáll Ágnes és Kulesevics János intézkedése nyomán megkezdődött a megrongált játékok és faelemek helyreállítása.

A „szenvedélyes” szemetelés, amelyről már korábban itt írtunk, a parkban is tetten érhető. A tanösvény útvonalán elhelyezett kartondoboznyi PVC vízvezeték csatlakozók és csődarabok, illetve a kilátó alatt örökké „termő” szemétállomány mellett használt óvszerrel is találkoztunk csak úgy, mint a sporttelepen. Ezek a fajta hulladékok sok-sok kérdést vetnek fel, amelyeknek a megválaszolására nem vállalkoznánk.
A fák már igen korosak, ezért figyelmeztető táblák kihelyezése vált szükségessé, hogy a látógatok óvatosan és körültekintően közlekedjenek a parkban, illetve szeles időben saját felelősségre látogassák a parkot, hiszen a hatalmas fák ágai igen nagy súllyal zuhanhatnak le. Szeptember folyamán a táblák mind a két bejárathoz kikerülnek.
Tó, méhlegelő, padok, játszótér és lámpa
Kihasználtuk az alkalmat és meginterjúvoltuk Barta Tiborné Gáll Ágnest is. Megtudtuk, hogy az egykori tavacska vízellátási problémák és az iszaposodás miatt lett megszüntetve. A méhlegelő pedig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, feltételezhetően a virágkeverék rossz minősége miatt végül az eredmény nem kedvezett a méheknek. Ahogy arra is fény derült, hogy rovarok otthonául szolgáló korhadt törzsek ugyan csodálatos ökoszisztémaként működnek, azonban éppen azoknak a farontó rovaroknak és betegségeknek adnak otthont, amelyektől a többi fát védeni szeretnék. Végül rákérdeztünk az egykori fűzfaágakkal körbefutatott szenzációsan szép és hangulatos kiülők és asztalok sorsára is. Ezek szintén Daniék keze munkáját és szorgalmát dicsérik, azonban a halastó mellől begyűjtött fűzfaágak nem igazán akartak megmaradnak, illetve általánosságban elmondható, hogy az emberi tevékenység is erős szerepet játszott abban, hogy ezek az ülőgarnitúrák fel lettek számolva.
A parkba tervezett játszótér körül sok a kérdőjel, hiszen természetvédelmi szempontok is közrejátszanak, ugyanakkor a lakosság igénye nyilvánvaló egy új játszótér iránt, nem mellesleg pedig az egykor meglévő játékok helyére kerülnének az újak, a kialakítás során pedig a meglévő faállomány tere nem sérülne.
Szóba került a sérült lámpa is, amiről megtudtuk, hogy a bejelentés már megtörtént, a szakemberek érkezésére várnak.

Hősök tere és a templomkert
A Hősök tere ölelésében található park kitűnőre vizsgázott. Szemetet alig-alig találtunk, a szobrok és padok állapota pedig koruknak megfelelő. Némelyik fa már elöregedett, és a betegségek megelőzés miatt szükségessé vált a felülvizsgálata a helyi növényállományának, azonban írtástól nem kell tartani. Ha bármely fa esetében indokolt lesz a vágás, akkor természetesen pótlásra kerül.
Következő állomásunk a Sóstó volt, majd a Rakétakilövőt is megnéztük. A tapasztalatokról cikkünk következő részében számolunk be.