Száz éve nyílt meg a Corso, amelyet később Árpád Mozgóként ismert Bácsalmás. Vásznán Ben Hur fogatai száguldottak, majd megszólaltak a filmek, az épület udvarán pedig idővel külön kertmozi is nyílt. Az 1985-ös bontáskor készült, Tüske Józseftől kapott fotókon még áll az ismerős homlokzat, de a felirat már hiányzik róla.

Az 1960-as évekből fennmaradt fényképen még ott sorakoznak a nagy betűk a bejárat fölött: Árpád Mozgó. Kétoldalt plakátok, középen az íves kapu. A városi helytörténeti kötet ezt a felvételt közli a mozi története mellett. Az egykori épület helyén később az OTP épült.

A vendéglőktől a Corso nézőteréig
A bácsalmási mozizás története még a Corso előtt elkezdődött. Sztupovszky János vendéglőjében már 1908 októberében vetítettek mozgóképet. Később vándormozisok érkeztek a településre, és évente három-négy hétre berendezkedtek. Ambil József szállodájának nagytermében heti négy alkalommal lehetett filmet nézni.
1925 júniusában a Száhl vendéglőben is elindultak a vetítések, az első filmek között a Monte Cristo grófja és a Királynő kegyence szerepelt. A következő évben már önálló moziépület fogadta a közönséget: Kóbor Ferenc tervei alapján felépült a Corso, ahol 1926. szeptember 18-án kezdődtek az előadások.
A vetítéshez szükséges berendezést benzinmotor szolgálta ki. Az első években a tulajdonosok váltották egymást, az előadások sem követték mindig rendszeresen egymást. A vászonra azonban hamar eljutottak a korszak nagy sikerei: a helytörténeti kötet 1928-as felsorolásában a Ben Hur, A sejk fia, a Tartuffe és a Hotel Imperial mellett Rin-Tin-Tin is szerepel.
A Ben Hur fogatversenyét ekkor még Ramón Novarróval izgulhatták végig a bácsalmási nézők, az 1925-ös némafilmben. A Charlton Heston főszereplésével készült változatra még évtizedeket kellett várni.

Megszólalt a film, az udvaron pedig kertmozi nyílt
1929-ben új, 15 lóerős motort szereztek be, és rendszeressé váltak az előadások. Egy évvel később már a hangosfilmhez alakították át a technikát: 1930 márciusában az Ábris rózsája volt az első hangosfilm a Corsóban. A mozi vezetését 1931-ben Chuzdea, későbbi nevén Csongor Viktor vette át.
A fejlesztések közé azért egy árverés is beékelődött. A Független Magyarság 1934. január 20-án arról írt, hogy elárverezték a mozi berendezését. Az első próbálkozás eredménytelen maradt, a másodikon már három komoly érdeklődő jelentkezett. Repp József bácsalmási vendéglős 1840 pengőért vásárolta meg a felszerelést, és a következő vasárnapra már előadást hirdetett.
Az év nyarán új helyet kaptak a nézők: az épület udvari részén ötszáz férőhelyes kertmozit nyitottak. A zárt nézőtér mellett így már szabadtéri vetítésre is be lehetett ülni. Ugyanekkor az épületet felújították, a mozigépeket korszerűsítették.
1935 februárjára a hangosfilm-leadó berendezést is teljesen átépítették. A korabeli újsághír új telefongyári készülékről számolt be, a nyersolajmotor helyére pedig Ganz-villanymotor került. Mindez a bácsalmási villamosítás időszakára esett.
A homlokzatra felkerült az Árpád neve
Az 1948-as Magyar Nemzet-kalendárium mozijegyzékében még Corso néven szerepel a bácsalmási mozi. A helytörténeti kötet szerint az államosítás után kapta az Árpád nevet. Arról nem találtunk információt, pontosan mikor nevezték át.
1958 őszén a megújult épület már egy nézőt is levélírásra késztetett. Molnár Józsefnek annyira tetszett a kívül-belül rendbe hozott mozi, az esti kivilágítás és a függönyök, hogy a Petőfi Népével is megosztotta az örömét.
Az Árpádba nem kizárólag filmek miatt lehetett betérni. 1967. március 14-én délután fél háromra az Állami Bábszínház Az ezüstfurulya című bábjátékát hirdették meg itt.
A régi moziépület után a vetítéseknek már a művelődési ház adott otthont. 1994 júliusától az intézmény önkormányzati támogatással, kísérleti jelleggel üzemeltette a mozit. Az első három hónapban a fiatalok gyakran jártak az előadásokra, a képviselő-testület pedig az év végéig biztosította a hétvégi vetítések támogatását.
Az Árpád Mozgó bontása 1985-ben
Az Árpád Mozgó épületét 1985-ben bontották le. Az ekkor készült fotósorozaton a mozi felirata már hiányzik a homlokzatról. A felvételeket Skorutyák János, negyedik generációs kékfestőmester készítette.



A kiemelt képet és az épület bontásáról készült felvételeket Tüske Józseftől kaptuk. Ismét nagyon köszönjük a segítségét és azt, hogy megosztja velünk a bácsalmási emlékeket. A templom toronysisakjának felhelyezését is az ő képeivel idézhettük fel.
Ki emlékszik még az Árpád nézőterére, a kertmozira vagy az első ott látott filmjére? Szívesen fogadjuk a személyes történeteket, régi mozijegyeket és műsorlapokat is.





