Február 25-én Magyarországon a kommunizmus áldozatainak emléknapját tartják. Ilyenkor országszerte megemlékeznek azokról, akiket a diktatúra éveiben meghurcoltak, elhurcoltak vagy szülőföldjük elhagyására kényszerítettek.
Bácsalmáson is áll egy emlékmű, amely ezekhez a történetekhez kapcsolódik – még ha sokan nem is tudják pontosan, mit jelképez.
Nem Petőfi-szobor
A Hősök terén, a templomparkban álló bronzszobrot a helyiek közül többen egyszerűen „Petőfi-szoborként” emlegetik. Valójában azonban nincs köze Petőfi Sándorhoz.
Az alkotás hivatalos neve: A szülőföldjükről elűzött népek emlékműve. A szobrot Fusz György szobrászművész készítette, és 1997-ben állították fel.
A mű egy megtört, előrehajló emberalakot ábrázol, amely a szülőföldjüktől megfosztott, kitelepített vagy elűzött emberek sorsát jelképezi. A kompozíció az otthon elvesztésének terhét, a kiszolgáltatottságot és az újrakezdés kényszerét fejezi ki.
Országosan is számon tartott emlékhely
A bácsalmási emlékmű nemcsak helyi jelentőségű. A szakirodalom a magyarországi németek kitelepítésének fontos emlékhelyei között tartja számon.
Külön érdekesség, hogy míg a kitelepítési emlékművek többsége közvetlen megbízással készült, a bácsalmási alkotást pályázaton választották ki, ami ritkaságnak számít ebben a műfajban.
A kitelepítések Bácsalmást is érintették
A második világháborút követő években a lakosságcserék és kitelepítések Bácsalmás történetét is meghatározták.
A magyarországi németek kitelepítésének első hulláma 1946 tavaszán érte el a várost. Családok sokaságának kellett rövid idő alatt elhagynia otthonát, gyakran csak a legszükségesebb holmikat vihették magukkal.
Erről korábban részletesen is írtunk ebben a cikkben, amelyben a bácsalmási kitelepítések történetét és helyi vonatkozásait mutattuk be.
Az események nemcsak az érintett családok életét változtatták meg, hanem a település társadalmi arculatát is hosszú időre átalakították.
Nem véletlen a templompark
Országszerte megfigyelhető, hogy a kitelepítések emlékére állított emlékművek gyakran templomkertbe vagy szakrális környezetbe kerültek.
A szakrális tér nemcsak az emlékezés súlyát erősíti, hanem a közösségi megemlékezés számára is kiemelt helyet biztosít. A bácsalmási emlékmű elhelyezése ezért illeszkedik egy országos emlékezetpolitikai és kulturális hagyományba.
A város hivatalos értékei között
Az emlékmű jelentőségét az is mutatja, hogy 2021-ben bekerült a bácsalmási helyi értéktárba, így hivatalosan is a település kulturális örökségének részeként tartják számon.
Ez azt jelenti, hogy a szobor nemcsak történelmi emlékhely, hanem a város védett helyi értékei közé is tartozik.
A történelem személyes oldala
Fusz György szobra is arra világít rá, hogy a történelem nagy eseményei gyakran az egyéni sorsokon keresztül válnak érthetővé és átélhetővé.
Az ilyen emlékhelyek a mindennapok részei: elsétálunk mellettük, találkozási pontként használjuk, vagy éppen más néven emlegetjük őket. Közben azonban a település múltjának fontos történeteit őrzik.
Források:
– Köztérkép: A szülőföldjükről elűzött népek emlékműve (Bácsalmás)
– Petőfi Népe, 2021. március: Gyarapodott a helyi értéktár (a bácsalmási helyi értéktár bővítéséről szóló cikk)
– Szakirodalmi összefoglaló a magyarországi kitelepítési emlékművekről (Fusz György alkotásaira és az emlékműtípusokra vonatkozó tanulmány)
