1946 januárjában indult el Magyarországról a magyarországi németek, köztük a sváb lakosság első, szervezett kitelepítési hulláma, amelynek célja a német nemzetiségű lakosság tömeges eltávolítása volt. A döntés nem egyedi felelősségre vonásra, hanem kollektív nemzetiségi alapon született meg, és néhány hónapon belül Bácsalmást is elérte.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár az első kitelepítő vonat 1946. január 19-én indult el Budaörsről Németország amerikai megszállási övezetébe, Bácsalmás nem ebben az első körben szerepelt. A várost a kitelepítés első országos hullámának bácskai szakasza érintette, amely 1946 májusának közepén kezdődött, és június végéig tartott.
Az első kitelepítési hullám Bácsalmáson
A bácsalmási kitelepítések az 1946-os első hullámhoz tartoztak, amelynek során elsősorban azokat a német nemzetiségűnek minősített családokat jelölték ki,
– akik német anyanyelvűek voltak,
– német hangzású családnevet viseltek,
– vagy korábbi nyilvántartások alapján német közösséghez sorolták őket.
A besorolás sok esetben független volt attól, hogy az érintettek bármilyen politikai vagy háborús szerepet vállaltak volna. Így olyan bácsalmási családok is felkerültek a kitelepítési listákra, akik sem a Volksbundhoz, sem más szervezethez nem tartoztak, és egész életüket magyar állampolgárként élték le.
A kitelepítésről gyakran csak néhány nappal korábban értesítették a családokat. Egy háztartás legfeljebb 20–50 kilogrammnyi személyes holmit vihetett magával, míg a házak, földek és gazdasági eszközök állami tulajdonba kerültek.
Bácsalmástól Backnangig – az első hullám útvonala
A bácsalmási kitelepítettek döntő többségét Németország amerikai megszállási övezetébe szállították, azon belül főként Baden-Württemberg tartományba. Itt alakult ki szoros kapcsolat Backnang városával, amely ma Bácsalmás testvérvárosa.
Ez a kapcsolat közvetlenül az 1946-os első kitelepítési hullámhoz vezethető vissza. Számos bácsalmási család itt kapott ideiglenes szállást, majd itt próbált új életet kezdeni. A testvérvárosi kapcsolat mögött tehát nem szimbolikus gesztus, hanem konkrét történelmi és családi kötődés áll.
Egy város, amely egyik napról a másikra megváltozott
Az 1946-os kitelepítési hullám gyökeresen átalakította Bácsalmás társadalmi szerkezetét. Utcák népesültek be új lakókkal, régi családnevek tűntek el, közösségek szakadtak szét. Voltak, akik mentességet kaptak, mások családjai kettészakadtak, és olyanok is akadtak, akik később próbáltak visszatérni.
A folyamat egyik legfájóbb eleme, hogy a kitelepítés nem tett különbséget bűnös és ártatlan között. A kollektív bűnösség elve sokakat sújtott, akiknek semmilyen személyes felelősségük nem volt a háború eseményeiben.
Emlékezés pontosan, felelősen
Nyolcvan év távlatából fontos kimondani, hogy Bácsalmást az 1946-os első kitelepítési hullám érte el, annak minden emberi és közösségi következményével együtt. Ez nem elvont történelmi fejezet, hanem helyi családok, utcák és sorsok története, amelynek nyomai ma is jelen vannak a város életében.
Források
- Magyar Nemzeti Levéltár, Bács-Kiskun vármegyei iratanyag
- Tóth Ágnes: Elűzöttek – A magyarországi németek kitelepítése 1946–1948
- bácsalmási helytörténeti feldolgozások, egyházi anyakönyvek
- Bácsalmás–Backnang kapcsolattörténeti dokumentumai és visszaemlékezések
