Kevesen tudják, de Bácsalmásnak nemcsak történelme, hanem saját, lejegyzett népi mondája is van. Egy olyan történet, amely egy különös kőhöz kapcsolódik, és amelyet több mint száz évvel ezelőtt már fontosnak tartottak megörökíteni.
A monda 1901-ben jelent meg a Felsőbányai Hírlap hasábjain, Bethlenfalvi Árpád lejegyzésében. A szerző maga is megjegyzi: a történetet nem könyvből, hanem egy bácsalmási (Bács-Bodrog megyei) magyar katonától hallotta, mégpedig egy hadgyakorlat alkalmával. Ez arra utal, hogy a történet ekkor már élő szájhagyomány volt, nem frissen kitalált mese.
Az ördög kövének története
A monda szerint az ördög vitába keveredett Istennel, és azt állította, hogy nem Istent, hanem őt illeti meg a világ feletti uralom. Isten végül különös feltételt szabott: akkor engedi át a hatalmat, ha az ördög három barázdát húz egy kősziklán, mégpedig úgy, hogy az ekét egy macska és egy kakas húzza, és egyikük sem szólalhat meg.
Az ördög nekilátott a munkának, és már két barázdát sikerült is húznia, amikor a kakas megszólalt. A feltétel ezzel meghiúsult, az ördög elveszítette a fogadást, és haragjában felkapta az óriási sziklát, amelyet több mérföldnyire eldobott. A kő a monda szerint Bács-Almáson esett le.
A történet úgy tartja, hogy a sziklán ma is láthatók voltak a barázdák, valamint a macska és a kakas lábnyomai, sőt még az ördög nyoma is, ahogy az ekeszarvát fogva haladt.
„Így sült fel az ördög.” – zárul tömören a monda.
Mit tudunk a kőről valójában?
Nem tudjuk biztosan, hol állhatott ez a kő, vagy egyáltalán pontosan melyik kőhöz kötődött a történet. A forrás nem ad pontos helymeghatározást, csupán annyit közöl, hogy Bácsalmás határában, a Szabadkára vezető országút mellett volt látható.
A szerző maga is megjegyzi: elképzelhető, hogy a kő vándorkő volt, vagy más természetes úton került oda. A nép azonban – mivel nem ismerte a természettudományos magyarázatot – történetet fűzött hozzá. Ez a magyarázó szándék a népi gondolkodás egyik alapvető sajátossága.
Felhívás az emlékezethez
Ma már nem tudjuk, hogy a bácsalmási „ördög köve” létezik-e még, átalakult-e, elkerült-e onnan, vagy egyszerűen eltűnt az idők során. Az viszont biztos, hogy a történet itt született, és egykor a helyiek számára ismert és mesélt monda volt.
Ha bárkinek van sejtése arról, hol lehetett ez a kő, ha hallott róla családi történetet, vagy tud olyan, ma is létező jelenségről, amelyhez a monda kapcsolódhat, örömmel vesszük, ha megosztja velünk.
Az ördög köve – az eredeti monda 1901-ben megjelent leírása
Almási kő
Ezt a két kis történetkét a legutóbbi hadgyakorlat alkalmával hallottam egy bácsalmási (Bács-Bodrog megye) magyar katonától.
Az ördög az Istennel vitatkozott és azt mondta, hogy a világ felett való uralom nem az Istent, de őt illeti. Az Isten kijelentette, hogy átengedi neki a világ felett való uralmat, ha három barázdát húz a kősziklán a macskával és a kakassal, de úgy, hogy egyik se szólaljon meg.
Az ördög elment a harsányi-hegyre s ott kezdé a barázda-húzást. Két barázdát húzott már, mikor megszólalt a kakas és igy ő nem nyerte meg a világ felett való uralmat. Nem folytatta tovább a szántást. Haragjában felkapta az óriási sziklát és eldobta több mérföldnyire. A szikla Bács-Almáson esett le.
Ez a szikla Bács-Almás mezőváros határában (Szabadka mellett) ma is látható a Szabadkára vezető országút mellett. A sziklán a két barázda is rajta van és a kakas meg a macska lábnyoma, amint egymás mellé fogva az ekét húzták. Az ördög nyoma szintén ott van, amint az ekeszarvát fogva haladt.
Így sült fel az ördög.
Forrás: Felsőbányai Hírlap, 1901.
Kiemelt kép: illusztráció.
