Bácsalmás is meghívást kapott a marketing fővárosába, Nyíregyházára, ahol a Városmarketing Gyémánt Díj szakmai tapasztalatcsere-rendezvényét szervezték meg. A programon megnézhettük, hogyan dolgoznak azok a települések, amelyek évek óta eredményesen építik saját városmárkájukat.
A meghívást Prof. Dr. Piskóti Istvántól, a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Intézetének programvezetőjétől kaptuk. Bácsalmás immár második éve szerepel a Városmarketing Gyémánt Díj pályázói között, és mindkét alkalommal eredményesen vett részt a szakmai megmérettetésen. Két év alatt összesen hét elismerést kapott a város, ezért különösen fontos volt számunkra, hogy személyesen is részt vehettünk azon a szakmai napon, ahol díjnyertes városmarketing-megoldásokat mutattak be.
A marketing fővárosában találkoztak a városmarketing szereplői
A szakmai tapasztalatcsere-rendezvénynek Nyíregyháza adott otthont. A helyszínválasztás nem volt véletlen: a város az elmúlt években többször is kiérdemelte a „Marketing Fővárosa” címet, mint a legtöbb sikeres Városmarketing Gyémántdíjas szakmai teljesítményt nyújtó település.
A rendezvényt a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Intézete szervezte. A résztvevőket a Váci Mihály Kulturális Központban fogadták, majd a szakmai program után azok, akiknek ideje engedte, Nyíregyháza-Sóstó értékeit és fejlesztéseit is megismerhették. Ehhez a kisebb délutáni szakmai programhoz mi is csatlakoztunk.
A programban Zagyva Gyula, a Város-Kép Kft. képviseletében Nyíregyháza városmárkájának pilléreiről és a díjnyertes projektek logikájáról beszélt. Prof. Dr. Piskóti István a turizmus újragondolását mutatta be a városmarketingben. Kazincbarcika példáját Halász Norbert, a Barcika Art Nonprofit Kft. operatív igazgatója ismertette, a Hatvanban működő Közösségi Költségvetésről pedig Jagodics Milán tartott előadást.
A nyíregyházi turizmusfejlesztésekről Furkóné Szabó Marianna, a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt, majd Papp Adrienn, a Miskolci Egyetem munkatársa foglalta össze, mitől válik gyémántdíjassá egy városmarketing-projekt.
A legkisebbként is volt mit tanulnunk
A szakmai rendezvényen Bácsalmás a jelenlévő települések között a legkisebb városként vett részt. Ez önmagában is fontos tapasztalat volt, hiszen a nagyobb városok példái nem mindig ültethetők át egy az egyben egy déli határ menti kisváros életébe.
Nyíregyháza közel 120 ezres város, vagyis nagyságrendekkel nagyobb Bácsalmásnál. Más erőforrásokkal, más intézményi háttérrel, más turisztikai adottságokkal dolgozik. Mégis fontos látni, hogy a városmarketing nem kizárólag pénzkérdés. Legalább ennyire fontos a következetes gondolkodás, az egységes arculat, a jó történet és az, hogy a fejlesztések ne különálló elemekként, hanem egy városmárka részeiként jelenjenek meg.
Ebből a szempontból talán Kazincbarcika példája áll a legközelebb Bácsalmáshoz. A mintegy 23 ezres város Bácsalmáshoz hasonlóan nem feltétlenül országosan ismert természeti csodákra vagy világhírű épített örökségre építi városmarketingjét. A Kolorcity-modell lényege éppen az, hogy a város egységes szemlélet mentén, következetesen szervezi fejlesztéseit, arculatát, köztereit és kulturális megjelenését.
Kazincbarcika példája azt bizonyítja, hogy egy város akkor is képes saját, felismerhető márkát építeni, ha nem kész adottságokra vár, hanem maga hoz létre erős, szerethető és következetesen kommunikálható városi karaktert.
Lakossági részvétel és közös döntések
A hatvani Közösségi Költségvetés szintén fontos példát adott. A program lényege, hogy a lakosság ötleteket adhat be, majd a kivitelezhető javaslatok közül szavazással dönthet arról, milyen közösségi fejlesztések valósuljanak meg.
Ez a modell azért érdekes, mert a városmarketinget nem pusztán kommunikációként kezeli. A lakosság nemcsak hallgatója vagy címzettje a városi döntéseknek, hanem résztvevője is. Ötleteket ad, mérlegel, szavaz, és a végén a saját környezetében látja viszont a közösen kiválasztott fejlesztéseket.
Egy kisebb város számára ez különösen tanulságos lehet. A helyi kötődés, a közös gondolkodás és a részvétel önmagában is városépítő erő.
Sóstó, de Nyíregyházán
A szakmai program délutáni részében Nyíregyháza-Sóstó értékei kerültek a középpontba. Az elmúlt években a város jelentős turisztikai fejlesztéseket valósított meg Sóstógyógyfürdő térségében, európai uniós és kormányzati támogatások bevonásával.
A Sóstó környéke látványos átalakuláson ment keresztül. A gyógyfürdő, az élményfürdő, a szállodai fejlesztések, a SóstóZOO, a Múzeumfalu, a Hunguest Hotel Sóstó és a természeti környezet együtt olyan turisztikai kínálatot alkotnak, amely egyszerre épít a pihenésre, a családi programokra, a természetre és az élményalapú városmarketingre.
A Hunguest Hotel Sóstó közvetlen kapcsolatban áll az Aquarius Élmény- és Parkfürdővel, a környéken pedig néhány percnyi sétával elérhető az állatpark, a múzeumfalu és több fontos turisztikai attrakció. A SóstóZOO önmagában is országos vonzerejű célpont, amely jelentősen erősíti Nyíregyháza turisztikai arculatát.
Erről a résztvevők személyesen is meggyőződhettek. A program részeként nemcsak előadásokat hallgattunk a városmarketingről, hanem a helyszínen is láthattuk, hogyan kapcsolódnak össze a fejlesztések, a turisztikai szolgáltatások és a városi kommunikáció.
A zenélő szökőkút, amely végül nagyon bejött mindenkinek
A szakmai út egyik leglátványosabb állomása a sóstói zenélő szökőkút volt. A beruházás kezdetben ellenállásokat is kiváltott, mára azonban egyértelműen sikeres turisztikai attrakcióvá vált.
A hang- és fényhatásokkal működő szökőkút az Aquarius Élményfürdő előtti területen található, és nagy vízfelületével, ismert dallamaival, esti fényjátékával sok látogatót vonz Sóstóra. A helyszínen látva könnyen érthetővé vált, miért működik ez városmarketingeszközként is: nem pusztán látványosság, hanem találkozási pont, esti program és fotózható városi élmény.
A szökőkút példája azt bizonyítja, hogy egy beruházás akkor válik igazán erőssé, ha nem önmagában áll, hanem illeszkedik a környezetéhez, a turisztikai kínálathoz és a városról kialakuló képhez.
Megerősítést kaptunk abban, hogy jó úton járunk
Bácsalmás természetesen más léptékben gondolkodik, mint Nyíregyháza, Kazincbarcika vagy Hatvan. Nálunk kevesebb az erőforrás, kisebb a város, szűkebb a mozgástér. Éppen ezért volt fontos látni, hogy a városmarketing alapelvei nemcsak a nagyobb településeken érvényesek.
A következetes arculat, a jó történet, a helyi értékek felismerése, a lakosság bevonása és a fejlesztések tudatos kommunikációja Bácsalmáson is ugyanúgy fontos. A nyíregyházi szakmai nap megerősített minket abban, hogy jó úton járunk, és hogy egy kisvárosnak is lehet saját, hiteles és építhető városmárkája.
Rövid szakmai beszélgetésünkben Piskóti István azt is megerősítette, hogy a helyi, organikus megoldások a városmarketing területén mindig hatékonyabbak, és sokszor izgalmasabbak is. Ezek ugyanis arra építenek, amit a település adottságai, a lakosság és a helyismeret nyújtanak.
Köszönjük Prof. Dr. Piskóti Istvánnak a meghívást, a szakmai útmutatásokat és a lehetőséget, hogy részt vehettünk a Városmarketing Gyémánt Díj szakmai tapasztalatcsere-rendezvényén.
Megjegyzés: a részvétel és az utazás önköltségen történt.
