Egy festő, aki személyesen járt a Mostonga-tónál
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1926. március 21-én jelent meg az Ország-Világ képes hetilapban egy különleges írás „Alföldi kirándulás” címmel. A szerzője Czölder Dezső festőművész volt, aki egy bácsalmási látogatás élményeiről számolt be. A történet azért különösen érdekes, mert a festő nemcsak írt a vidékről: személyesen járt Bácsalmáson, bejárta a határt, és több festményt is készített a környékről.
Az újságban három festmény reprodukciója is megjelent. Ezek közül kettő közvetlenül a bácsalmási tájat ábrázolja: „Juliskaháza az Anna-tóval, Bácsalmás mellett” és „Nádas a befagyott Mostonga-tavon”. A harmadik kép, a „Naplemente az Alföldön”, szintén az itt töltött időszak hangulatát idézi. A képek és a beszámoló együtt ma már különleges pillanatfelvételt adnak arról, milyen volt a bácsalmási határ száz évvel ezelőtt.
Ki volt Czölder Dezső?
Czölder Dezső a 20. század elejének ismert magyar tájképfestője volt. 1875-ben született a felvidéki Gölnicbányán, tanulmányait Budapesten kezdte, majd több neves mester mellett képezte magát. Később Velencében is tanult, és festményein elsősorban a táj állt a középpontban: az Alföld, a Felvidék és az Adria vidéke egyaránt megjelent művein.
Festészetének egyik legfontosabb témája a természetes táj hangulatának megörökítése volt. A századforduló idején több kiállításon is bemutatta műveit, és a magyar tájképfestészet ismert alakjaként tartották számon.
Karácsonyi látogatás Bácsalmáson
1926 telén családi látogatás hozta el Bácsalmásra. Az Ország-Világ cikke szerint az öccse egy helyi birtokon dolgozott gazdatisztként, ezért a festő karácsony táján érkezett a településre. A vasútállomásról a határba indult, és egy ma már szinte elképzelhetetlen közlekedési módon jutott el a birtokra.
A Teleki-birtokon ugyanis sínpálya vezetett a majorokhoz, amelyen lóvontatású kocsik közlekedtek. Így érkezett meg a festő a bácsalmási határ egyik ma már alig ismert helyére, Juliskaházára.
Juliskaháza és az Anna-tó
Az egyik festmény címe szerint Juliskaháza mellett feküdt egy kisebb tó is, amelyet Anna-tónak hívtak. Ez a név ma már nem szerepel a térképeken. A korabeli beszámoló szerint a tavat a birtok úrnője nevezte el Anna-tónak – a festő húgáról.
A történeti térképek azonban érdekes nyomot mutatnak. A Mostonga-tó közelében egy nagyobb, névtelen vízfelület látható, amely valószínűleg időszakosan telt meg vízzel. Elképzelhető, hogy ezt a vízfelületet nevezték el később Anna-tónak. Ha így van, akkor Czölder Dezső festménye egy ma már eltűnt bácsalmási tavat őriz meg.
A Mostonga-tó a festményen
A másik bácsalmási témájú festmény a Mostonga-tavat ábrázolja. A festő beszámolója szerint a tó télen befagyott, a nádasok között pedig gazdag madárvilág élt. Vadkacsák, ludak és más vízimadarak jelentek meg a nádasok között, a táj pedig különleges hangulatot árasztott.
Maga Mosztonga nem egyetlen állandó tó volt, hanem több vízállásos területből álló rendszer, amely a bácskai táj egykori vízvilágához tartozott. A történeti térképek és a modern műholdfelvételek alapján ma is felismerhető egy tómeder a környéken, amely körülbelül 500–600 méter hosszú, 350–450 méter széles, területe pedig nagyjából 12–18 hektár lehet.
A környék azonban korábban jóval vizesebb volt, és a Mosztonga egykori vízvilága valószínűleg nagyobb területet foglalt el.
Megvannak-e még a festmények?
A három bácsalmási témájú festmény reprodukciója az Ország-Világ 1926-os számában jelent meg. A művek mai lelőhelyét azonban egyelőre nem sikerült azonosítani.
Ez nem jelenti azt, hogy a festmények elvesztek. Elképzelhető, hogy múzeumok raktáraiban vagy magángyűjteményekben találhatók, és jelenleg nem szerepelnek nyilvánosan kereshető adatbázisokban.
Így keltettük életre a százéves képeket
A Bácsalmási Hírek cikkében az újságban megjelent eredeti reprodukciókat használjuk fel. Az akkori nyomtatás fekete-fehér volt, ezért a képeket mesterséges intelligencia segítségével színeztük ki, hogy jobban érzékelhető legyen a festmények hangulata.
Ugyanígy készült el Czölder Dezső portréjának életre keltett változata is, amely szintén mesterséges intelligencia segítségével készült rekonstrukció. Ezek a képek digitális feldolgozások, amelyek az eredeti művek hangulatát próbálják visszaadni.
Egy százéves pillanatkép Bácsalmásról
Czölder Dezső bácsalmási festményei ma már nemcsak művészeti alkotások. Egy régi alföldi táj emlékei is. Egy olyan vidékről mesélnek, ahol a Mosztonga vidékén tavak, nádasok és vízimadarak között lehetett festeni.
Száz évvel ezelőtt egy festő állt a befagyott tó partján, és vászonra vitte azt a bácsalmási tájat, amelyből ma már csak néhány tómeder és a régi térképek emléke maradt.
Források
- Ország-Világ, 1926. március 21.
Czölder Dezső: Alföldi kirándulás - Czölder Dezső életrajzi adatai:
művészeti lexikonok és online adatbázisok - Bácsalmás – Fejezetek egy felső-bácskai kisváros történetéből,
Bácsalmás Város Önkormányzata kiadványa - Történeti katonai felmérések térképei (19. század) – Arcanum Maps
- Modern műholdfelvételek és térképek – Google Maps, OpenStreetMap
- A festmények reprodukciói: Ország-Világ, 1926
