Néha ma is előfordul, hogy egy mulatság kisebb balhéba csúszik. Bácsalmáson sem teljesen ismeretlen ez a jelenség. De ha azt gondolnánk, hogy ezek komoly összetűzések, érdemes visszatekinteni 137 évet az időben: 1889 szeptemberében egy búcsú esti veszekedésből kocsmaostrom, lövöldözés és halálos kimenetelű összecsapás lett.
Bor, mámor és féltékenység
1889 szeptemberének elején búcsú volt Bácsalmáson. Este a falu fiatalsága a nagykocsmában gyűlt össze. Tánc, bor, hangos beszéd, zsúfolt terem.
Két legény összeveszett egy lány miatt. A vita gyorsan verekedéssé nőtt, majd a jelenlévők két táborra szakadtak. A lányok közül többen elszaladtak, néhányan pedig segítségért indultak, ezt követően azonban a helyzet percek alatt elszabadult.
A csendőrök érkezése olaj volt a tűzre
Nem sokkal később három csendőr jelent meg a kocsmánál. A feldühödött tömeg nem nyugodott meg. A rendreutasítást sértésnek vették, rátámadtak a csendőrökre, dulakodás közben meg is sértették őket, majd kiszorították a hatósági embereket az épületből. Ekkor a konfliktus már nem egyszerű kocsmai balhé volt.
Elbarikádozták magukat a kocsmában – a falu népe is odagyűlt
A bent lévők bezárkóztak a kocsmába, majd az udvarról köveket szedtek össze, és az ablakokon keresztül dobálni kezdték a csendőröket. Közben az utcán is egyre nagyobb tömeg gyűlt össze. A környék parasztjai is a helyszínre siettek, és az ittas fiatalok védelmére kelve ők is a csendőrök ellen fordultak.
A hatósági embereket így nemcsak a kocsmából támadták: az utcáról és hátulról is rájuk törtek, miközben folyamatosan hullottak a kövek. A helyzet teljes ostrommá fajult.
Lövések dördültek – közel egy órán át tartott az összecsapás
A fenyegetések nem vezettek eredményre. A csendőrök végül fegyvert használtak. Lövések dördültek, a tömeg menekülni kezdett, az összecsapás hosszú ideig tartott.
Három vagy négy halott? Már akkor sem volt egységes a szám
A legtöbb korabeli jelentés három halottról és számos sebesültről szólt. Egy részletesebb beszámoló azonban négy áldozatot említ: három legényt és egy fiatal lányt. A tragédia így nemcsak kocsmai verekedésként, hanem valódi halálos tömegösszecsapásként került be a hírekbe.
Országos hír lett a bácsalmási „vérfürdő”
A történet rövid idő alatt eljutott az országos lapokba. A korabeli sajtó „bácsalmási vérfürdőként” emlegette az eseményt, és más vidéki csendőr-összecsapásokkal együtt tárgyalta.
Ami egy lány miatti veszekedésként indult, rövid idő alatt olyan tömegösszecsapássá nőtt, amelyben már nemcsak a kocsmai legények, hanem a falu népe is szembefordult a hatósággal.
137 éve ezen az éjszakán a bácsalmási nagykocsma nem a zenétől volt hangos.
A korabeli tudósítások a pontos épületet nem nevezik meg. Nem zárható ki, hogy a későbbi vendéglők vagy szállók helyén állt, de erre nincs egyértelmű bizonyíték.
Miért fajultak el gyakran a csendőrök és falusi tömegek közötti konfliktusok a 19. század végén?
A magyar királyi csendőrség katonai jellegű testület volt. Nem helyi rendőrként működött, tagjait gyakran más vidékről vezényelték, és kemény, fegyelmezett fellépéséről volt ismert.
A falusi közösségek sokszor idegen hatalomként tekintettek rájuk. Egy búcsú, vásár vagy kocsmai verekedés után a megjelenésük önmagában feszültséget okozhatott, és több helyen alakult ki tömeg és csendőr közötti összecsapás.
A bácsalmási esemény sem egyedülálló jelenség volt a korszakban, hanem egy szélesebb társadalmi konfliktus egyik legsúlyosabb példája.
Források
Budapesti Hírlap, 1889. szeptember
Pesti Napló, 1889. szeptember
korabeli országos távirati tudósítások Bácsalmásról
Megjegyzés
A kiemelt kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült, korabeli sajtóbeszámolók alapján.
