Bácsalmás (Bács‑Kiskun vármegye) a 19–20. században komoly malomiparral rendelkezett. A városban nemcsak gőzmalmok (például a Regina‑gőzmalom, a Grünbaum-féle malom és a gróf Teleki‑féle uradalmi malom) működtek, hanem korábban szélmalom is szolgálta a helyi gazdákat. Az alábbi összefoglaló bemutatja az egykori bácsalmási szélmalom (Sajtos‑féle malom), az abból kinőtt Gazdák‑malma („Vörös‑malom”), a környék egyetlen ma is működő szélmalmának (Felsőszentiváni szélmalom) történetét, valamint a Hönig-hengermalom jelenlegi helyzetét.
A Sajtos‑féle szélmalom – Bácsalmás egykori szélerőműve
- Történet és tulajdonos: A település szélmalmát a 19. század derekán eredetileg nem sajtosok építették, de 1912‑ben Sajtos József, madarasi származású I. világháborús huszár őrmester megvásárolta és üzemeltette. A malom ezért vált „Sajtos‑féle” néven ismertté.
- Funkciója: A szélmalom a környék parasztjai számára nyújtott őrlési szolgáltatást. A malom elhelyezkedése nem szerepel pontosan a forrásokban, de feltételezhetően a város peremén vagy külterületén állt.
- Megszűnése: A gőz‑ és hengermalmok fejlődése, illetve az 1930‑as évek technológiai változásai miatt a szélmalom veszített jelentőségéből. A források azt jelzik, hogy a helyi gazdák 1939‑ben már új, közös tulajdonú hengermalom (Gazdák‑malma) építésébe kezdtek, ami a szélmalom utolsó éveit jelzi.
Gazdák‑malma (Vörös‑malom)
- Megépítése: 1939‑ben a Bácsalmási Gazdaszövetkezethez tartozó gazdák – Wischer József vezetésével – közös hengermalmot emeltek a Rákóczi út végén. A malom „Gazdák‑malma” néven vált ismertté, de jellegzetes vörös téglaburkolata miatt a lakosság „Vörös‑malomként” is emlegette.
- Szerepe: Az új malom a helyi gazdák közösségi vállalkozása volt. A gőz- és elektromos meghajtású hengermalom sokkal nagyobb kapacitással dolgozott, mint az öreg szélmalom, és gyorsan átvette annak szerepét.
- Későbbi sorsa: A második világháború és az államosítás után a malom ipari üzemként működött, majd a 20. század végére bezárt. Ma már nem üzemel; a források arról írnak, hogy Bácsalmás egyik kereszteződése még a „Vörös‑malom előtt” elnevezést viseli, így az épület helyi tájékozódási pont maradt.
A Felsőszentiváni szélmalom – a környék egyetlen működő szélmalma
Bár Bácsalmás szélmalma már nem létezik, a településtől 14 km-re, Felsőszentivánon egy helyreállított szélmalom szolgál látogatóközpontként. A turisztikai portál szerint a malmot a 19. század végén építették, 1926 óta a Nagy Torma család tulajdonában áll, 1962 után használaton kívül került, majd a 2000‑es években több részletben összedőlt. A falak 2005‑ben részben leomlottak, a 2010‑es restaurálás után újra összedőlt, végül 2017‑2020 között teljesen helyreállították és látogatóközpontként nyitották meg. Az épület csonka kúp alakú, új vitorlákkal és elektromos motorral felszerelve ma is őröl lisztet; interaktív kiállítással, audió‑idegenvezetéssel és 40 fős előadóteremmel várja a látogatókat.
A Felsőszentiváni szélmalom nem Bácsalmáson található, de a környéken egyedülálló, ezért a város turisztikai kínálatához is hozzátartozik.
Hönig‑malom (Hönig‑hengermalom) – jelenlegi helyzet
Bácsalmás belterületén áll a Hönig‑malom, egy nagy gőz‑/hengermalom épület, amely a 20. század elején Hönig Ede gabonakereskedőhöz kötődött. A malom az elmúlt évtizedekben használaton kívül állt, de az önkormányzat 2019‑ben adásvételi szerződést kötött a Vankó Épületgépészeti és Szolgáltató Kft.‑vel az épület felújítására. Egy 2024. decemberi önkormányzati előterjesztés szerint a Vankó Kft. kérte a szerződés módosítását: a felújítási határidőt 2025. január 26‑áról 2027. január 31‑ére hosszabbítanák, és vállalták volna, hogy a határidő elmulasztása esetén kötbért fizetnek. A dokumentum azt is rögzíti, hogy az ingatlanra bejegyzett visszavásárlási jog törlését kérték, valamint hogy a malmot a VANKÓ Épszolg Kft. részére értékesíthetik. A képviselő‑testület 2024 decemberében jóváhagyta az adásvételi szerződés módosítását, így remélhető, hogy a Hönig‑malom felújítása 2027‑ig megvalósul és az épület új funkciót kap.
Összefoglalás
- Bácsalmás szélmalma (Sajtos‑féle malom) 1912‑ben került Sajtos József tulajdonába; az ipari forradalom előtt helyi parasztok őrölték itt gabonájukatbacsalmas.hu. A malom az 1930‑as évek végére elavult, mert 1939‑ben a gazdaszövetkezet tagjai modern hengermalmot építettek (Gazdák‑malma).
- Gazdák‑malma („Vörös‑malom”) 1939‑ben a Rákóczi út végén épült; vörös téglaburkolata miatt kapta nevét. Közösségi vállalkozásként működött, és átvette a szélmalom szerepétbacsalmas.hu. Ma már nem üzemel, de az épület helyi tájékozódási pont.
- A környék egyetlen működő szélmalma ma Felsőszentivánon található: 19. századi eredetű, 2017–2020 között restaurált malom, amely turisztikai látogatóközpontként működik.
- Hönig‑malom – az egykori hengermalom épülete – felújítás alatt áll; a város 2019‑ben adta el a Vankó Kft.‑nek, amely 2027‑re tervezi a felújítást és hasznosítást. Az önkormányzati dokumentumok szerint a szerződés módosítását 2024 decemberében hagyták jóvá.
Összességében Bácsalmás szélmalma már csak emlék: a Sajtos‑féle malom helyét a 20. század közepére a modern hengermalom vette át. A környéken viszont a Felsőszentiváni szélmalom megőrizte a hagyományt, és ma is bemutatja, hogyan működött a régi technológia.
