Július első napjaiban befejeződött a Kovachich köz festése: a falakon megjelentek a Bácsalmási Települési Értéktár értékei. A kis köz így mostantól egy szabadtéri emlékeztető arra, mennyi mindenre lehetünk büszkék Bácsalmáson.
A Kovachich családról elnevezett köz falain összesen 27 bácsalmási érték kapott helyet. Ezek között találunk természeti ritkaságot, épített örökséget, kézműves hagyományt, helyi élelmiszert, művészeti életművet, közösségi emléket és turisztikai értéket is.
De vajon ismerjük ezeket az értékeket? Tudjuk, miért került az értéktárba a Skorutyák kékfestő műhely, a Hősök tere, a Bácsalmási Tájház, a gyapjas gyűszűvirág vagy éppen a Kossuth park és a Fakopáncs tanösvény?
Mi az a Bácsalmási Települési Értéktár?
A Bácsalmási Települési Értéktár célja, hogy összegyűjtse, rendszerezze és bemutassa azokat az értékeket, amelyek Bácsalmáshoz kötődnek. Ezek lehetnek természeti, épített, kulturális, szellemi, művészeti, mezőgazdasági, gasztronómiai vagy turisztikai értékek is.
Az értéktár egy közös bácsalmási emlékezet, amelyben helyet kap mindaz, amit fontosnak tartunk megőrizni, továbbadni és bemutatni.
Egy érték felvételére bárki tehet javaslatot. A javaslatot adatlap alapján lehet benyújtani Bácsalmás Város polgármesteréhez, majd az Értéktár Bizottság vizsgálja meg, hogy az adott érték bekerülhet-e a települési értéktárba. Egyes értékek később a vármegyei értéktárba, majd akár a Magyar Értéktárba is továbbjuthatnak.
27 érték egy helyen
A Kovachich köz új festése azért is fontos, mert a Bácsalmási Települési Értéktár értékei így kilépnek a dokumentumokból, és a város egyik közterén is láthatóvá válnak.
A falakon megjelenő értékek között szerepelnek többek között a bácsalmási csicsókás termékek, a Szente őrölt fűszerpaprika, a Kiss termelői sajtok, a Farkas méhészet selyemkóró méze, a Bácsalmási finomságok, a Hősök tere, a Skorutyák kékfestő műhely, a római katolikus és a református templom, a Siskovics-kúria, a Bácsalmási Tájház, a Backnang emlékkút, több helyi alkotó és kutató munkássága, valamint a gyapjas gyűszűvirág és a Kossuth park is.
A felsorolásból is látszik, hogy Bácsalmás értékei nagyon sokfélék. Vannak közöttük régi mesterségek, helyi ízek, emlékművek, templomok, művészeti életművek, természeti ritkaságok és olyan közösségi helyek, amelyek ma is részei a város életének.
Lapozható bemutatóban mutatjuk meg őket
Hősök tere
Hősök tere
Bácsalmás történeti központja, a Templomparkkal, emlékművekkel és a város több meghatározó épületével, köztük a római katolikus templommal és a Siskovics-kúriával.
Erdős Csaba fafaragóként, Erdős Katalin intarziakészítőként alkot Bácsalmáson. Munkáikban a fa magas szintű megmunkálása, a kézműves tudás és a művészi igényesség találkozik, köztéri alkotásoktól a faliképekig és dísztárgyakig.
Bácsalmáson 1879 óta működik megszakítás nélkül a Skorutyák család kékfestő műhelye. A többgenerációs hagyományt ma is őrző műhelyben a kékfestés eszközei, technikái és a család története is megismerhető.
A Szente őrölt fűszerpaprika kisüzemi, gondos munkával készülő helyi termék. Története családi fogyasztásra készített paprikával indult, mára pedig keresett bácsalmási értékké vált.
A Bácsalmási finomságok helyben és környékben termelt alapanyagokból készülnek. A sütőtök-almazsálya krém, a csemege uborka, a Bácskai bivaly erős paprika krém és a meggyszörp is a helyi ízeket őrzi.
A csicsókából Bácsalmáson liszt, zsömle, kenyér és chips is készült. Az egészségtudatos fejlesztés célja az volt, hogy a csicsóka értékes összetevői könnyen felhasználható formában kerüljenek az asztalokra.
A gyapjas gyűszűvirág fokozottan védett növényfaj. Bácsalmáson, a Sóstó nyugati oldalán található Európa egyik legjelentősebb, több ezer tövet számláló élőhelye.
A Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplom Bácsalmás egyik meghatározó műemléki épülete. Története több évszázadra nyúlik vissza, mai formáját jelentős átépítések után nyerte el.
Horváth József Bácsalmáson született fafaragó volt, aki faliképeket, használati tárgyakat és népi ihletésű bútorokat készített. 1982-ben elnyerte a Népművészet Mestere címet.
Rabitovszky Alice tojásdíszítéssel, tojásmívességgel és textilfestéssel foglalkozik. Munkái a tojásdíszítés gazdag motívumvilágát és technikai sokszínűségét mutatják be.
A Hősök terén álló emlékművet 1997-ben avatták fel. A kitelepített sváboknak, az elhurcolt zsidóknak, a bunyevácoknak, szerbeknek és az idetelepített magyaroknak állít emléket.
A Kossuth park Bácsalmás központjának értékes zöldterülete. A Nagy Fakopáncs Tanösvény információs táblákkal, interaktív feladatokkal és természeti ismeretekkel várja a látogatókat.
A bácsalmási zsidó temető kiemelt helytörténeti és kulturális érték. A város zsidó közösségének emlékét őrzi, a temetőben több 1848-49-es honvéd és nemzetőr sírja is megtalálható.
Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész és népművelő volt. A városnak ajándékozott gyűjteményéből jött létre a Dulity Képtár, amely a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtárban látható.
A Bácsalmási Református Templom 1939-ben épült Wellauer Károly tervei szerint. Kalotaszegi stílusjegyei, faragott székelykapuja, emlékoszlopa és kopjafái különleges helyi értékké teszik.
Horváth Zoltán növényvédelemmel, természetvédelemmel, régészettel és helytörténettel is foglalkozott. Nevéhez több természeti ritkaság és régészeti lelőhely felfedezése kapcsolódik.
A Kiss család 2011 óta készít termelői sajtokat Bácsalmáson. Parenyicáik, mozzarelláik és más kézműves sajtjaik friss tejből, helyi fűszerekkel és gondos munkával készülnek.
Az 1803 és 1812 között épült Siskovics-kúria Bácsalmás egyik legszebb történeti épülete. Felújítása után látogatóközpontként és a 19. századi Almást bemutató kiállítóhelyként működik.
A Backnang emlékkút a második világháború után kitelepített bácsalmási svábok emlékét őrzi. A két város kapcsolata 1988 óta testvértelepülési együttműködésben is tovább él.
Kabai Károly festőművész tájképeken, csendéleteken és bácsalmási épületeket ábrázoló képeken örökítette meg a látható világot. Alkotásai sok helyi család otthonában ma is megtalálhatók.
Dr. Sövény Mihály jogászként, helytörténészként és családkutatóként végzett jelentős munkát. Kutatásai Bácsalmás múltját, családtörténetét és névtani értékeit őrzik.
Az 1780-ban épült sváb parasztház ma tájházként működik. A kiállítás a bácsalmási német és bunyevác hagyományokat, valamint a település helytörténetét mutatja be.
Szénásiné Harton Edit könyvtárosként, helytörténeti kutatóként és szerkesztőként dolgozott Bácsalmásért. Nevéhez több helyismereti munka, kiadvány és a Bácsalmási dolgozatok sorozat is kötődik.
Prókai Károly sportolóként, edzőként, sportszerkesztőként és helytörténeti kutatóként is sokat tett Bácsalmásért. Könyveiben a helyi sportélet múltját dolgozta fel.
Németh Miklósné könyve a Bácsalmáson élt német nemzetiség viseletét mutatja be. A munka fényképekkel, anyagmintákkal és szabásmintákkal őrzi a helyi német közösség hagyományait.
A Farkas méhészet 1987 óta működik Bácsalmás és Madaras határában. Különleges értékük a selyemkóró méz, amely világos színű, illatos, jellegzetesen fűszeres ízű méz.
A Kígyós-horgásztó mellett található látogatóközpont a Felső-Bácska Homokhát Natúrpark értékeit mutatja be. Kiállításai a térség természeti és kulturális örökségéhez kapcsolódnak.
A cikkben egy lapozható sliderben mutatjuk be a 27 bácsalmási értéket. Minden kártyán egy-egy érték szerepel rövid leírással, hogy gyorsan áttekinthető legyen, mit érdemes tudni róluk.
A slider célja, hogy ne egy hosszú, nehezen olvasható felsorolásban kelljen végigmenni az értékeken, hanem könnyen, kényelmesen lehessen lapozgatni közöttük.
Több mint festés
A Kovachich köz új felülete nemcsak díszítés. Arra hívja fel a figyelmet, hogy Bácsalmás múltja és jelene sokkal gazdagabb annál, mint amit a hétköznapokban sokszor észreveszünk.
Ezek az értékek együtt bizonyítják, hogy Bácsalmásnak van mire építenie. Van helytörténete, épített öröksége, természeti különlegessége, kézműves hagyománya, gasztronómiai értéke és olyan alkotói, kutatói, közösségi szereplői, akik sokat tettek a városért.
A Kovachich köz falain mostantól mindez egyszerre jelenik meg. Érdemes megállni előtte, végignézni a neveket, és újra felfedezni azt, ami a miénk.
