Jászszentlászlón ülésezett a vármegyei közgyűlés
Jászszentlászló adott otthont a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés aktuális ülésének, amelynek legfontosabb témái között szerepelt a vármegye 2025-ös költségvetésének, valamint 2025–2029-es gazdasági programjának elfogadása. Napirendre került a 2024-es területfejlesztési és monitoring beszámoló, valamint a kitüntető díjak adományozásának szabályozása is – és téma volt a homokhátság vízvisszatartása is.
A hagyományoknak megfelelően a közgyűlés előtt sor került a vendéglátó település bemutatkozására. Mint Mészáros László helytörténész kiemelte: a 150 éves Jászszentlászló polgári fejlődésének fénykora a 20. század elejére esett – a jelenlegi képviselőtestület is ezt az időszakot tekinti példának. Sebestyén István, a település tavaly megválasztott polgármestere ezt megerősítve hangsúlyozta: stabil gazdasági alapokra igyekeznek építeni jövőképüket, ebben köszönettel számítanak a vármegyei önkormányzattal való együttműködésre.
A településbemutatót követően a közgyűlés elfogadta többek között a vármegye önkormányzatának idei költségvetését, illetve a 2025 és 2029 közötti időszakra vonatkozó gazdasági programját. Döntés született a kitüntető díjak adományozásának módosításáról, valamint az „Év polgárőre” díj megalapításáról is.
A közgyűlés előtt ezúttal Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei igazgatója tartott beszámolót. Mint hangsúlyozta, a szélsőséges időjárás, az aszály, valamint a megemelkedett költségek komoly terhet róttak a gazdatársadalomra, de a közösség és a kamara együttműködésének köszönhetően sikerült fenntartani a termelést. A kamara létszámfejlesztéssel, az adminisztratív terhek csökkentésével és szakmai fórumok szervezésével segítette a gazdákat, miközben a falugazdász hálózat rendszeres ügyfélfogadással és helyszíni kiszállásokkal biztosította a gördülékeny ügyintézést.
Bús József, a Mi Hazánk képviselője a beszámoló kapcsán az adminisztrációs terhek csökkentését és a mezőőrök kiemelt támogatását szorgalmazta, illetve hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak mindent meg kellene tennie azért, hogy a hazai termékek idehaza kerüljenek feldolgozásra.
Dr. Kerényi János alelnök jelezte: az adminisztrációs terhek elsősorban az Európai Uniós elvárásokból fakadnak, Gáspár Ferenc pedig hozzátette: igyekeznek ezeket csökkenteni, segítve a gazdákat az online ügyintézésben. A kamarai igazgató megjegyezte: a feldolgozóipari beruházással kapcsolatos pályázatokra hétszeres a túljelentkezés, a kormány igyekszik ezzel kapcsolatos igényeket kielégíteni.
A DK-s Székely Dániel, illetve a Mi Hazánk részéről Rendek Csaba is szóvá tette a Homokhátság vízutánpótlásának problémáját. Ezzel kapcsolatban Vedelek Norbert közgyűlési elnök megjegyezte: a január végi adatok szerint 270 millió köbméter vizet tart vissza a vízügy, illetve 300 kilométeren zajlik kapacitásbővítés a csatornákon.
Lenkei Róbert képviselő, a Duna-Tisza közi Homokhátsági Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta: a homokhátsági vízutánpótlási projekt első ütemének engedélyes tervei már rendelkezésre állnak, a második ütem tervei pedig készülnek. A megvalósítás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásaiból kezdődhet el, és van arra is esély, hogy plusz uniós forrást találnak erre a célra. Hangsúlyozta: a Kvassay-szivattyútelep felújítása már zajlik, ami előfeltétele a homokhátsági projekt megvalósításának is.
Cikk és fotók: Sebestyén-Szvoboda István
